Virtuális pánikterápia

Nem, nem, egyáltalán nem küldünk semmilyen energiát! Nem kell a kezünket sem a képernyőre tapasztani, sem kinyitni a csakránkat vagy auránkat. Ilyen módszereket nem alkalmaznak az Aaron Beck Intézet munkatársai. Pszichoterápiás kezelésük csupán annyiban virtuális, hogy nincs egy adott helyhez, rideg rendelőhöz kötve - és egyáltalán nem kell díványra feküdnie annak, aki szorongásaitól, félelmétől szeretne megszabadulni. A virtuális kezelés bárhol megtörténhet, leginkább persze a páciens által már feltérképezett problémás helyszíneken. A terapeuta helybe megy. Házhoz is, ha kell. Leghasznosabbak a terepgyakorlatok: álldigálni egy buszmegállóban, sétálni egy híd felé, sarokba ülni egy étteremben. Ami azelőtt halálos fenyegetésnek tűnt, az egy tapasztalt szakember társaságában megszelídülhet. A beérkező busz nem kelt pánikor, a híd felé közeledve elfelejtünk rettegni az összeomlás lehetőségétől, és az is kiderülhet, hogy a bejárattól nagyon messze, ráadásul az ajtónak háttal ülve sem ér minket bántódás a belvárosi étteremben. Aztán pedig irány a Műcsarnok vagy a Szépművészeti, az OSZK vagy egy új könyvesbolt, lehet kiállítás, koncert, könyvbemutató, előadásra kerülhet akár A három narancs szerelmese vagy szóba jöhet némi színpadi thriller (pszichodráma, hihi) - nincs már rettegés és elmarad a balítélet.

A kognitív viselkedésterápia

A pszichoterápiás eljárások fejlődéstörténetében a pszichoanalízis részéleges lecsengése után alakult az az új áramlat, amely nem a kiismerhetetlen és feltárhatatlan tudatalattira, hanem ellenkezőleg, az emberi gondolkodás és érzelemvilág megismerhető jelenségeire alapozza kutatási eredményeit. Az emberi viselkedés kognitív megközelítésének az alapjait Aaron T. Beck fogalmazta meg az 1960-as években, egyszersmind ebben a megközelítésben látva a viselkedési zavarok gyógyításának a lehetőségét.

A kognitív pszichoterápia elméletéről szóló gondolatai szerint

a szorongásos betegségek kórképénél „nem az érzelmi zavar, nem a szorongás az elsődleges probléma, hanem azok a kognitív tartalmak (gondolatok, hiedelmek, emlékek, fantáziák), amelyek a szorongást indukálják”.

A kognitív szemléletre és az az emberi viselkedés klinikai tanulmányozására alapozva kerültek kidolgozásra azok a speciális technikák, amelyek megalapozták és egy azóta érvényességét és eredményességét igazolt új gyógymód, a kognitív viselkedésterápia kialakulását.

A kognitív módszereket alkalmazó pszichoterapeuták leginkább abban igyekeznek segíteni pácienseiknek, hogy felismerjék és megváltoztassák már rögzült hibás gondolkodási folyamataikat, azokat a torzult képzettársításaikat, amelyek mögött nincs reális összefüggés. Az első lépésben azoknak a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatoknak a felismerése zajlik közös munkával, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek a téves társítások, gondolati és érzelmi összekapcsolódások miatt. Lényegében ezeket kell szétválasztani, az ok és az okozat között hamisan feltételezett kauzalitást kell felszámolni, lévén az a zavarokkal küzdő egyénnél az információfeldolgozásban keletkezett hiba, amely kognitív torzításokban nyilvánul meg. A terápia célja a torzított gondolatoknak, illetve az ezek mögött álló éves vélekedéseknek a felismerése és megváltoztatása, végső soron felszámolása.