Pszichodráma csoportterápia. Pszichoterápia, traumaterápia, irodalom. x |
Masszázs outlet és más témájú cikkek: Egészséges test, egészséges lélek. Az Ön vállalkozása számára előnyös lehet, ha az oldalára mutató link elhelyezésével szakmai vagy PR-cikket helyez el ezen a honlapon. Írjon: >levél küldése<
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szorongás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szorongás. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. március 13., szerda

Pszichodrámával a szorongás feloldható. Csoportterápia

pszichoterápia csoportok - pszichodráma

A pszichodráma-csoportok egyik sajátossága lehet az anonimitás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szorongásos fiatalok őszintébbek, nyíltabbak, ha olyan fajta "ismeretlenségbe" burkolózhatnak, mint amilyent az internet is biztosít számukra. A csoportfoglalkozásokon megoldás lehet az álarc viselése, de arcukat és teljes lényüket is szívesebben vállalják, ha vezetéknevüket nem kell elárulniuk.

Egy 2023-ban végzett új felmérés szerint a magyar lakosság 17-20 %-a küzd valamilyen szorongásos zavarral, például folyamatos nyugtalansággal, félelemérzettel, amely az esetek többségében valamilyen testi tünettel, álmatlansággal, gyakori fej- és gyomorfájással párosul. 

Nem ritka eset, hogy a páciens alkoholhoz fordul, de gyakori eset a kényszeres étkezés vagy a csokoládéfüggőség kialakulása. 

A háttérben sokféle tényező állhat, például munkahelyi strassz, de olykor érdemes alaposabban megvizsgálni az egyén családi kapcsolatait.

2014. október 7., kedd

A szorongás

Kedves Spinoza-barát!

Talán még emlékszik rá, hogy Popper Péter nevének életben
tartására esszé-pályázatot írtunk ki ’Szorongásaink’ témában.
A pályázatra közel 200-an jelentkeztek. Az eredményhirdetés
október 19-én, a Poppera c. zenés játék bemutatóján lesz. 

A Poppera c. zenés játék a régebbi Guru c. darabnak a kibővített,
felújított változata. A darabban a Fiú és a Lány előadják a
boldogságuk útjában álló problémáikat (kötődni nem tudás,
konfliktuskerülés, homoszexualitás, egészségmánia, stb.) és
a Professzor humorral és zenével keresi a megoldást.
Vajon megtalálja? 

Szereplők:
Professzor: Hábetler András
A Lány: Bucsi Panni
A Fiú: Merán Bálint

Az bemutató október 19-én, vasárnap 19 órakor lesz.
Jegyár: 3000,-

Szórakoztatásként mellékeljük az esszé-pályázat összefoglalását.
E rövid összefoglalóból némi képet kaphat arról, hogy szorongás
témában mi jár a pályázók fejében és mik az ezzel kapcsolatos,
leggyakrabban felbukkanó kérdések. 

Íme az összefoglaló:

Poppera
Popper Péter tiszteletére és nevének életben tartására esszé-pályázatot
írtunk ki Péter 80. születésnapján ’Szorongásaink’ témában. A pályázatra
egyaránt jelentkezhettek szakemberek és laikusok saját élményeikkel.
Az eredményhirdetését összekötjük a Poppera c. zenés játékunk bemutatójával
(bemutató: 2014 október 19.19 óra),  amely zenés játék a szorongásra is
bőven kitér. A Poppera c. zenés játékra a pályázat minden résztvevőjét meghívjuk.


A téma hű de nagyon él!
Meglepően sok, közel 200 pályázatot kaptunk szerte a nagyvilágból: Dublintól,
Erdélyen, Ócsán, Ózdon keresztül egészen Budapestig. Olyan eldugott helyekről
is pályáztak, amely helységek nevét soha nem hallottuk. A zömmel laikus pályázók
foglalkozása egészen szerteágazó: kamionsofőrtől a professzorig szinte minden,
és ezen belül meglepő a menedzserek és a diákok magas száma. A szakemberek
aránya cca 15 %. Érdekes volt olvasni a szakemberek vallomásait saját
szorongásaikról is. Amint az várható, a pályázók döntő többségük nő, de a
férfiak is aktivak a szorongás-témában.


Főhajtás Poppernek
Meglepő, hogy a pályázók mennyire örültek magának a pályázatnak. Örültek,
hogy Popper Péterrel, akinek könyveit közben ronggyá olvassák, ismét kapcsolatba
kerültek, és a pályázatot sokan úgy fogták fel, mint tiszteletadás, főhajtás
Popper Péter előtt. Sokan és sokat idéztek tőle. Egyúttal a lélekelemzésben
jártas József Attila előtt is sokan fejet hajtottak. Többen kimondottan hálásak
voltak a pályázati lehetőségért. Szemmel láthatóan a pályázóknak igényük volt arra,
hogy a témával foglalkozhassanak. Sokan váratlanul nagyon megnyíltak a pályázatokban.


A beérkezett pályázatból csak 127-et dolgoztunk fel. A többit formai okokból
hagytuk ki: későn érkeztek, a megjelölt terjedelmet figyelmen kívül hagyták,
verseket, rajzokat, hosszú novellákat küldtek be. Az értékelt pályázatok tükröt
mutat arról, hogy szorongás témában mi minden jár a fejünkben.
A négy leggyakrabban felbukkanó kérdés:
- Normális-e a szorongás vagy sem?
- Vajon ősidők óta szorong-e az ember vagy ez valami új jelenség?
- Mi a szorongásunk oka?
- Mit tehetünk a szorongásunk ellen?


A majom is szorong?
Sokakat feszítő kérdés: normális-e, hogy szorongunk. Vajon a szorongás az
embernek mindig- volt állapota-e, avagy pedig a civilizáció során szerzett
’képességünk’? A legtöbben úgy gondolják, hogy a szorongás az ember
sajátja, az ember mindig is szorongott, de minden korban más volt a
szorongás tárgya. Másért szorongott az ősember, és másért a 21. század
menedzsere. A szorongás hozzátartozik a létezésünkhöz – vélik sokan – de
érdekes módón mindenki saját változatban szorong. A szorongás bizonyos
mértékig normális és reális, de egy határ fölött neurotikus szorongásról
beszélhetünk. Vajon hol ez a határ? Kérdezik sokan. Sokan tették fel az
alábbi kérdéseket (amelyek megválaszolását szakemberekre bízzuk):

A szorongás vajon genetikai ügy vagy környezet hatására alakult ki?
Vajon a majom is szorong?
Többet szorongunk-e manapság mint régen?
Igaz-e, hogy a magyar nép tipikusan szorongó nép?

(Magyarország = Szorongisztán?
Arthur Koestler: ’magyarnak lenni: kollektiv neurózis’).


Miért szorongunk? S a szorongásnak vajon van-e haszna?
A legtöbbet firtatott kérdés: szorongásainknak mi az oka?
Íme a tíz leggyakrabban említett ok
(az említés gyakoriságának sorrendjében)
- szeretet- hiány
- kötődés-hiány
- kötődéstől való félelem
- magány
- halálfélelem
- elszigeteltség érzése
- veszteségtől való félelem
- megfelelési kényszer
- képtelenség a kapcsolatteremtésre
- spirituális tér elvesztése (istenhit, fenséges érzések hiánya)
- lelkileg otthontalanok vagyunk
(a lelki otthontalanságot szépen jellemzi az az egyik pályázónak a megjegyzése,
hogy József Attila szavait, miszerint ’ Ahol én fekszem, az az ágyad!’ ma már
nem merjük-akarjuk –tudjuk egymásnak mondani.)


A szorongás ugyan kellemetlen, de van némi haszna. Többen idézik Popper
mondását, miszerint ’a szorongás a test tapintatos jelzése’. Jelzi, hogy
valami nincs rendben. Ilyen értelemben a test okosabb, mint a lélek
További haszon, hogy a szorongás folytán közelebb kerülünk magunkhoz, jobban
megismerjük magunkat - vallják többen a pályázók közül.


A szorongás ellenszere
Kinek mi! Mindenkinek más, mégis van néhány általános szabály.
A pályázók a következő receptet adták (az említés gyakoriságának sorrendjében):
- szeretet, vagy legalább társas kapcsolat
- az összetartozás érzésének megszerzése
- a kitárulkozás gyógyító ereje
- sok mozgás
- sok nevetés
- istenhit
- önismeret
- a lélek folyamatos karbantartása


Szép az egyik pályázó azon mondata, hogy ’ a zenéhez nyúlok és pajzsként magamra
terítem.’ S hasznos az a többek által említett Popper-idézet is, miszerint ’ ami
elől rohanunk, afelé megyünk’. Igen csak hasznos ezt a Popper-mondást szemünk
előtt tartani.

Jó volt olvasni – jó volt pályázni
Jó volt olvasnunk ezt a regiment pályázatot. A pályázóknak pedig egyértelműen
és bevallottan jól esett érzéseiket, gondolataikat, vallomásaikat hozzánk lerakniuk.
Sokszor úgy éreztük, hogy a pályázók most Popper Péternek vallanak, vele beszélgetnek.
Többen most gondolták először végig, hogy miért is szoronganak. Érdekes volt látnunk,
ahogy a pályázók érzelmeiket szinte szemünk előtt fogalmazzák. Szemmel láthatóan
igény van ilyen jellegű kezdeményezésekre, mint a Spinoza ’Szorongás’-pályázata.


A Zsűri

Spinoza Színház
1074 Budapest Dob u. 15.
Tel: 413-7488
spinozahaz@spinozahaz.hu

Pénztár:
Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján a műsor kezdetéig
Hétvégén és ünnepnapokon: az előadások előtt egy órával

2014. július 2., szerda

A kognitív viselkedésterápia

A pszichoterápiás eljárások fejlődéstörténetében a pszichoanalízis részéleges lecsengése után alakult az az új áramlat, amely nem a kiismerhetetlen és feltárhatatlan tudatalattira, hanem ellenkezőleg, az emberi gondolkodás és érzelemvilág megismerhető jelenségeire alapozza kutatási eredményeit. Az emberi viselkedés kognitív megközelítésének az alapjait Aaron T. Beck fogalmazta meg az 1960-as években, egyszersmind ebben a megközelítésben látva a viselkedési zavarok gyógyításának a lehetőségét.

A kognitív pszichoterápia elméletéről szóló gondolatai szerint
a szorongásos betegségek kórképénél „nem az érzelmi zavar, nem a szorongás az elsődleges probléma, hanem azok a kognitív tartalmak (gondolatok, hiedelmek, emlékek, fantáziák), amelyek a szorongást indukálják”.
A kognitív szemléletre és az az emberi viselkedés klinikai tanulmányozására alapozva kerültek kidolgozásra azok a speciális technikák, amelyek megalapozták és egy azóta érvényességét és eredményességét igazolt új gyógymód, a kognitív viselkedésterápia kialakulását.

A kognitív módszereket alkalmazó pszichoterapeuták leginkább abban igyekeznek segíteni pácienseiknek, hogy felismerjék és megváltoztassák már rögzült hibás gondolkodási folyamataikat, azokat a torzult képzettársításaikat, amelyek mögött nincs reális összefüggés. Az első lépésben azoknak a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatoknak a felismerése zajlik közös munkával, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek a téves társítások, gondolati és érzelmi összekapcsolódások miatt. Lényegében ezeket kell szétválasztani, az ok és az okozat között hamisan feltételezett kauzalitást kell felszámolni, lévén az a zavarokkal küzdő egyénnél az információfeldolgozásban keletkezett hiba, amely kognitív torzításokban nyilvánul meg. A terápia célja a torzított gondolatoknak, illetve az ezek mögött álló éves vélekedéseknek a felismerése és megváltoztatása, végső soron felszámolása.


2012. június 19., kedd

Mi szükség a pszichodrámára?

Egy korszerűnek mondható felfogás szerint épp elegendő ok arra, hogy pszichodráma-kezelést vállalj, azaz jelentkezz valamelyik terápiás csoportba,  ha jellemző rád az alábbi körülmények közül legalább egy.kettő:
  •  ha már eleged van abból, hogy elfogadod a mások által állított korlátokat
  • ha haragszol magadra, amikor mégis lázadsz a korlátok ellen
  • ha már elege van abból, hogy magadnak állítasz korlátokat
  • ha fogalmad sincs, hogy mit gondolnak rólad mások
  • ha fogalmad sinc, mit gondolj magadról
  • ha könnyen elbizonytalanodsz,amikor a véleményedet kérdezik
  • ha úgy érzed, senki sem ért meg és senki sem ismeri az igazi éned
  • ha úgy érzed, hogy a másságod miatt lenéznek, kiközösítenek, hátrányosan megkülönböztetnek
  • ha barátaiddal, barátnőiddel ellentétben nem mersz szóba elegyedni lányokkal, fiúkkal
  • ha úgy érzed, hogy a munkahelyeden szerepet játszol
  • ha senki sem akad, aki megmondaná az őszinte véleményét rólad
  • ha nem vonz a társaság és nehézséget okoz megismerkedni valakivel
  • ha nem sokra becsülőd magad és úgy gondolod, szerncsétlen flótás vagy
  • ha nem szeretnél a szüleidéhez hasonló életet élni, de nehéz kialakítani egy sajátot
  • ha nem tudod megélni férfiasságodat vagy nőiességégedet eléggé mélyen
  • ha szorongsz, ha túl gyakran vagy feszült, és ettől csak olyan módon tudsz szabadulni, amelyről tudod, hogy árt az egészségednek
  • ha nem tudod, mi a dolgod az életben, mi a helyed a világban
 - akkor jelentkezz egy pszichodráma-csoportba, ahol megoldást találhatsz problémáidra.