Wittgenstein, Szász Tamás és mentális állapotaink

Mentális állapotaink Ludwig Wittgenstein és Szász Tamás perspektívájából

Nyelv és gondolat

Wittgenstein, a huszadik század nagy hatású gondolkodója szerint a gondolatok szervesen kapcsolódnak a nyelvhez, ami természeténél fogva szociális termék, tehát nem lehet gondolatokról, és következésképp mentális állapotokról elszigetelten tárgyalni. Szerinte nem beszélhetünk tudatosságról, mely nem kapcsolódik valamilyen módon a környező világhoz, ebből adódóan mentális állapotaink közvetlen viszonyban állnak különösen nyelvi kifejezőeszközeinkkel.

Wittgenstein nem vonta kétségbe, hogy vannak belső megéléseink, melyeket pszichológiai állapotokként kategorizálunk, ám hangsúlyozta, hogy ezek megértését és értelmezését bizonyos kifejezésmódok teszik lehetővé. Leggyakrabban szavakkal és tettekkel fejezzük ki magunkat, ezek a szavak és tettek pedig mindig egy társadalmi kontextuson belül kapnak jelentést.

Diagnózis - pszichológus - páciens

 Diagnózisok

A néhai pszichológusokat ma már kérdezni nem lehet, de korábbi véleményeik azért még érvényesek. Mégis csak ők voltak a szakemberek. No meg azért egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakember és egy lelkipásztor, valamint egy híres irodalmár volt köztársasági elnök véleménye sem mellékes.

Szerző: Adorján György, Gépnarancs 2017. június 23.

Szerintem a páciens egy akarnok, egy, ki ha én nem populizátor, egy önfényező, hatalommániás, illiberális téveszmés. Szerintem egy ellentmondást nem tűrő, maga köré elsősorban nyalonc papagáj lakájokat gyűjtő, ahol hús van ott légy is van és hasonló szellemi színvonalú szlogenekkel operáló, gazdaállatozó, nemzetközi tekintélyt vesztett kormányfő. Aki támogatottságát elsősorban a kevésbé vájt fülű, tájékozatlan és élethelyzetüknél fogva előítéletes megvezetettek körében nyerte el. Rájuk is hajazva, rájuk utazva próbál világnézeti köpönyegforgatóként továbbra is hatalomban maradni!

Ennyit a magam részéről. És most nézzük, hogy a bevezetőben említett illusztrisak alátámasztják-e mindezt, vagy sem.

„Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát.

Amíg ő az ország vezetője, úgy hiszem, nem lesznek az eddigi értelemben vett szabad és demokratikus választások. Hogy milyen politikai trükköt fog ehhez alkalmazni, nem tudom. Először talán általános választójogot kapnak a határon túli magyarok, aztán ha ez kevésnek tűnik, jön a következő lépés.

Egy demokrata nem dobhatja áldozatul a demokráciát. Persze nem demokratikus eszközökkel sokkal egyszerűbb rendet csinálni. A demokrácia és a rend összefér, igaz, nagyon nehezen…

Vegye mindezt az én szubjektív véleményemnek. És Isten adja, hogy ostobának bizonyuljak. Sokan azt mondják, hogy a huhogók közé tartozom. De én nem huhogok magamtól. Csak ha huhogtatnak”

  – mondta mindezeket a professzor emiratus MTA tag, néhai Ranschburg Jenő.

„Bizalommal és várakozással fogadtam a rendszerváltás magyar módját, reméltem, hogy az akkori, bosszúért lihegő MDF helyett a rokonszenves Fidesz befolyásolja majd a hatalmat, igen, a fiatalok…

És évről évre jobban megharagudtam rájuk. Mert kiárusították fiatalságukat, tisztaságukat, hitelességüket. Kiderült, hogy csak választásoktól választásokig terjed a látóterük, soha nem lesz belőlük a szó churchilli értelmében államférfi, csak politikai sakálok csoportja. Valaki egyszer figyelmeztetett: Vigyázz! Ezek bűnözők!

Nem hittem el. Ma már tudom. S Orbán Viktor neve számomra szimbólummá vált. Egy nyolcvan év óta lezüllött ország még mélyebb politikai lezüllesztésének a szimbólumává. Holott a sors megadta neki a ritka lehetőséget, hogy sarokkő lehetett volna a magyar történelemben. De ő pénzt akart keresni. Népvezér akart lenni. Tündökölni akart az emberek felett. Ezt is megkapta. Látni fogjuk még, amint eldobott kőként az út szélén hever...” 

– mondta mindezeket az MTA tagja, egyetemi tanár, néhai Popper Péter.

És most még egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakembertől:

„Tartok tőle, valamilyen módon meg fog roppanni ez az ember, mert a képességeihez képest hatalmas terhet cipel. Amit csinál, az a világ szempontjából periférikus dolog, de az ő személyiségéhez képest ez sok. Nagyon fontos dolog lenne, hogy ezt felismerjék az emberek.” 

– tette hozzá mindezekhez Varga Zoltán pszichológus.

Majd a gyermekeit is keresztelő lelkész véleményéből:

 „Úgy érzem, nem én változtam. Egészen más ösvényeken járunk. A Biblia beszél a széles és a keskeny útról. Én a keskeny utat választottam. Menekültekkel, hajléktalanokkal vagy akár tiszta szívű vallástalanokkal találkozom, de Orbán Viktort még nem láttam ezen az úton. Szerintem ő rossz irányba megy, a szakadék felé. És magával vonszolja ezt a nyomorult, lebutított országot is. Közben szeretne velem együtt mindenkit kitörölni az életéből, aki a szabadelvű, szociálisan érzékeny múltjára emlékezteti. Egy igazi államférfi nem így viselkedik”

 – mondta mindezeket a köztiszteletben álló lelkipásztor, Iványi Gábor.

Végezetül:

 “Ha ez az ember még egyszer hatalomhoz jut, Isten óvja Magyarországot, de még Európát is!” 

– mondta volt Václav Havel.

Az idézettek valamit igazolnak, ha már az én véleményemre kevesebb figyelmet is fordít a nyájas olvasó, legalább a felsorolt személyekét szívlelje meg, ha majd döntését 2018-ban bejegyzi a szavazófülkében!

A szorongás 10 rejtett oka

Ebben a cikkben a szorongást kiváltó leggyakoribb okokat soroljuk fel, melyek hosszabb távon pánikrohamokhoz vezethetnek.

Egyszer-egyszer kisüt a nap és nyoma sincs drámának az életünkben. De bármelyik pillanatban megváltozhat a hangulat, amitől aztán a legjobb dolog is sivárrá és idegtépővé alakul. Egy szempillantás alatt a fényes napok sötétté és bizonytalanná válhatnak, tele nyugtalanító félelemmel és paranoiával. Ilyen az élet a szorongással.
A szorongásos zavarok gyakoribbak, mint hinnénk és nem mindig kapunk figyelmeztető jelzéseket a közeledtükről. Néha egyszerűen csak megtörténik, minden magyarázat vagy ok nélkül. Ezért fontos megérteni, mi okozza szorongásunkat, sőt, tudnunk kell, mi váltja ki a szorongásos epizódokat, ahhoz, hogy megértsük és feltérképezhessük a betegséget, így sokkal hatékonyabban kezelhetjük azt.

Negativitás

Nem mindig könnyű gondolkodásunkat szabályozni, különösen akkor, ha valamilyen mentális vagy érzelmi probléma van jelen életünkben. Azonban ha mégis sikerül változtatni a berögzült gondolkodási folyamatokon, drasztikus változást figyelhetünk meg a pánikrohamok előfordulásának gyakoriságában. Bár nehéz kitartani a pozitív gondolkodás mellett, mindenképp érdemes kísérletet tenni rá.

Pozitivitás

Igen, furcsán hangzik. Hogyan okozhatnak mind a negatív, mind a pozitív érzelmek szorongást? Nos, ésszerű magyarázat van a látszólagos paradoxon mögött. Amikor egy cél fele törekszünk és végre elérjük azt, a testünkben zajló vegyi folyamatok kiegyensúlyozatlanná válnak a "jó stressz" hatására, következésképp ezt a "jó stressz"-t "rossz stressz"-é alakítják át. Annak ellenére, hogy ilyenkor boldog időkről beszélhetünk, túl sok izgalom és érzelem szorongáshoz vezethet.

Alacsony vércukorszint

A vércukorszint jelentőségét általában a cukorbetegséggel szokták összefüggésbe hozni, de bárkire hatással lehet. Az alacsony vércukorszint a kiszáradás, kimerültség, rossz étkezés következménye. Tehát az alacsony vércukorszint szorongásos tüneteket válthat ki olyan szimptómákat produkálva, ami erre a betegségre jellemző, mint például a reszkető kezek. 

Alacsony motiváltság

Ha nincs életcélunk, felerősödhetnek a negatív attitűdök és a depresszió. Mint tudjuk, a testmozgás dopamin felszabadulást eredményez, mely vegyület hozzásegít a pozitív és elégedett életérzéshez. Aktivitás hiányában elmarad ez az érzés, és kiszolgáltatottabbá válunk a stresszel szemben. Ez az állapot terepet biztosít a szorongató érzéseknek, akár pánikrohamoknak is.

Társaság hiánya

Bár nyilvánvaló, hogy a túl sok külső stimuláció pánikrohamohoz vezethet, ugyanez igaz lehet a közösségi interakció hiányából adódóan is. Folyamatosan egyedül lenni a gondolatainkkal előhívhat szorongató érzéseket és aggodalmakat. Ez azért van, mert a tudatunk vándorlás közben a múlt eseményeit elemzi, és lehetséges forgatókönyveket vázol fel a jövőre nézve. Időnként szükséges elszakadni ettől, emberekkel társalogni, új ismeretségeket kötni. Ez segít az egyensúly megőrzésében.

Stresszkezelés

A stressz elhatalmasodása életünkben óriási kiváltó oka lehet a szorongásnak. Amikor a problémák problémákra halmozódnak, szinte megsemmisülünk a nyomásuk alatt. Ezekben az időszakokban a szorongás eluralkodhat az életünkben, ám ilyenkor megfigyelhetjük, mi az, ami beválik nyugtató gyakorlatként és mi az, ami nem. Fontos elfogadni a stresszt és szervezett módon foglalkozni vele, egyes dolgokkal a jelenben, másokkal elég később is foglalkozni. Amit nem sikerül a jelenben megoldani, azt majd a maga idejében.

Alkohol

Esetenként az alkohol megnyugtatja az idegrendszert, ám sokaknál egy stresszort jelent. A szorongással együtt az alkohol könnyedén pánikrohamokat válthat ki, ahelyett, hogy nyugtatólag hatna. Legszerencsésebb távol tartani magát az alkoholtól annak, aki szorongásos tünetekkel küzd, vagy legalább tartózkodni az alkoholfogyasztástól, amikor megterhelve érzi magát.

Álmatlanság

Ha nem tudunk aludni, akkor nem tudjuk elengedni az előző napi tevékenységeket. Túl sok gondolkodás és a nap újraélése szintén pánikrohamhoz vezethet. Könnyen kiváltható a pánikroham, ha az agy fáradt és kénytelen "túlórázni". Egy meleg, nyugtató folyadék megivása nyugtató hatású lehet lefekvés előtt.

Egészségtelen élelmiszerek

Meglepően hangzik, de egyes élelmiszerek határozottan képesek szorongást kiváltani. Az egészségtelen táplálkozás nemcsak a szükséges tápanyagoktól fosztja meg a testet, hanem megakadályozza az elme tápanyag ellátását. Az alultáplált elme előidézhet szorongást.
A szorongató érzések elkerülése érdekében érdemes kerülni a feldolgozott-, sós,  túlzottan savas ételeket. A mediterrán ételek többsége kiváló választás a mentális egészségünkre nézve.

Fények, zajok és illatok

Ahogyan a fények, hangok és illatok némelyike kellemes reakciót vált ki belőlünk, ugyanúgy némelyik közülük szorongást is kiválthat. Hirtelenül felbukkanó, túl hangos zajok összezavarhatják, elbátortalaníthatják a szorongásra hajlamosakat. Élénk vagy villogó fények is elérhetik ugyanezt a hatást. Ami pedig a szagokat illeti, bármilyen negatív eseményt idéző szag szorongó érzéssel töltheti el az erre hajlamos embert. Meg kell tudni, mi az, ami működik és mi az, ami kiküszöbölendő a mi esetünkben.

A felsoroltakon kívül más tényezők is okozhatnak szorongásos rohamot és érdemes időben ismereteket szerezni arról, mi az ami stresszes érzéseket és depressziót okoz a mi esetünkben, hogy megértsük és kezelni tudjuk a problémát. A szorongást nem kell bénító mentális betegségként felfogni, mert a megfelelő ismeretekkel és bölcsességgel sikeresen kiküszöbölhető.

______________________________

A szorongás 10 rejtett oka - mi okozhat hosszabb távon pánikrohamot. A szorongás gyakran előfordul életünkben, mindennapjainkban, ám a tünetek nem kell, hogy betegséggé fajuljanak, hiszen a megfelelő ismeretek és tájékozottság segítségével a zavaró jelenség megelőzhető, elhárítható, kezelhető. Élet depresszió nélkül, önkontroll és önismeret, pánikbetegség kezelése, pánikroham megelőzése.

Az álomfejtésről

Volt egyszer egy álomfejtő blog... 

A szerzőjének sajátos hangzású neve volt, asszociációkra adott lehetőséget például azzal, hogy a férfinév eléggé hasonlított egy doktornő nevére, akiben a magyar szexuálpszichológia legismertebb szakértőjét tisztelhettük. A hangzások egybeesése lehetett véletlen, de lehetett szándékos is. Annyi azonban tény, hogy az álomfejtő blog szerzője jól titkolta kilétét, kizárólag emailban, üzenőfórumokban tartotta a kapcsolatot ügyfeleivel, hús-vér emberként ismeretlen maradt a közönség számára. Sokak véleménye szerint pénzlehúzó sarlatán volt, ennek részben ellentmond, hogy kapcsolatban állt egy ismert, nagy tekintélyű szociológussal, közös blogjuk is volt. A szociológus egy időben kormánypozíciót is vállalt, széles körben ismert volt, így az ő személyisége részben hitelesítette a különös nevű álomfejtő pszichológus személyiségét is... Aki egy idő után törölte blogját és akkori nevén többet nem tűnt fel az blogszféra közönsége előtt. Törölt blogjának bevezetője így festett:  

Az álomfejtésről

Látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk, de a legtöbbször másként emlékszünk. Ráadásul csak nagyon kevésre. Abból, és arra, amit érzékeltünk.

Freud felismerése szerint azonban ezeket az emlékeket nem felejtjük el, csak a legtöbbször „nem jut eszünkbe”. Elraktározott, de legtöbbször felidézhetetlen emlékeinkből épülne a tudattalan, ami (aki) legtöbbször számunkra is érthetetlen módon módosítja eltervezett viselkedésünket. Amikor alszunk, ezek a módosító impulzusok „tisztábban”, nemcsak eltervezett viselkedésünk módosulásaiból kikövetkeztethető módon jelentkeznek álmainkkal.

Freud fékezhetetlen (több-kevesebb sikerrel csak indirektebb, és ezáltal szelídebb, „szublimált” pályára terelhető, de meglehetősen állatias) „ösztönöket” tételez a tudattalanban.

Jung mindannak tárházaként gondolja a tudattalant, amik nem vagyunk, és Freudnál jóval rétegzettebben gondolja el. Az árnyéknak nevezett rétegben például a bestialitás forrását is; de például abban, amit archetipikusnak nevez, emberi lehetőségeink kiteljesedését, a mítoszok (és így mitikus tetteink lehetőségének) forrásvidékét.

Az SMS üzenet és a tömegpszichózis

Brit tudósok tanulmányozták a tömeges SMS küldést mint a tömegpszichózis kiváltásának lehetőségét. E célból maguk indítottak SMS-kampányt az egyik legnagyobb mobiltársaság támogatása mellett, amely rendelkezésükre bocsájtotta adatbázisát kutatási célokra. Az információrengetegből azoknak a klienseknek az adatait halászták elő a kísérlethez, akik naponta 10-nél több reklám jellegű vagy tájékoztató üzenetet kapnak mobileszközükre, s ezek közül legalább 25 %-ukra valamilyen tetten érhető interakcióval válaszolnak (az SMS visszaigazolása, a reklámozott webshop oldalának megnyitása, azonnali telefonhívás valamely számra), továbbá az üzeneteknek legalább az 50 %-át nem törlik azonnal.

A kapott adatbázis százezres nagyságrendű volt, de korlátozták Londonra az előfizetői kört - még így is több tízezer kliens maradt a rendszerben. Ekkor az előre gondosan kidolgozott, tudományos alapokra helyezett kampány következő lépésének megfelelően a következő SMS üzenetet küldték ki a célközönségnek:

FIGYELEM! FÜSTRIADÓ! ÉRTESÍTÜNK, HOGY MÉRGEZŐ GÁZ LEPTE EL LONDONT. AZONNAL VEDD FEL A GÁZMASZKODAT, HA NINCS NEKED, VÁSÁROLJ EGYET

A megengedett karakterszámba itt következőleg még egy üzlet neve is belefért.

A brit tudósok kaján örömmel regisztrálták, hogy perceken belül gármaszkos emberek sokasága tűnt fel London utcáin és tumultuózus jelenetek alakultak ki a megnevezett üzlet előtt. Az adatok feldolgozásához nyomban hozzáláttak.

Önazonosságunk csapdája

Az emberi természet igen összetett, és míg gondolkodásunkra a tudatosság jellemző, addig érzelemvilágunk sokkal inkább az ösztönökre épül – ez utóbbiakat kontrollálni kevéssé vagyunk képesek. Így aztán a szép kerek öntudatunkat saját ösztön- és érzelemvilágunkból érik „a legszörnyűbb támadások”. Például oly módon, hogy egyszer csak arra kényszerítenek, feltegyük magunknak ne csupán a Ki vagyok én? kérdést, hanem ennél egy sokkal kínosabban: Miért éppen én vagyok én? >> folytatás a Pánikblogban

Téma, kulcsszavak: csapdahelyzet, önismeret, önazonosság, tudat - öntudat, kognitív pszichológia, Ki vagyok én? - Önazonosság, kognitív pszichológia, csapda helyzet

 

Tari Annamária pszichológus új könyve

Az Athenaeum Kiadómeghívója

könyvbemutató és beszélgetés - szövegek elhangzása

Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2015. február 13-án (pénteken) 19:00 órára a Púder Bárszínház és Galéria színháztermébe, ahol Tari Annamáriával és Horváth Gergellyel Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője beszélget majd. Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta. Az Intim szféra, a Sejtem, az Y generáció, a Z generáció és a Ki a fontos Én vagy Én című kötetek nagy sikerű szerzője. Horváth Gergely újságíró a Petőfi Rádió Kultúrfitnesz című magazinjának alapító műsorvezetője. A szív útjai című regénye 2007-ben jelent meg - szövegeit sokan olvassák és kedvelik. A belépés ingyenes! A sajtó képviselőit kérjük, regisztráljanak recenzió példányért a szpisjak.blanka@lira.hu email címen!

Tari Annamária – Horváth Gergely Rád találni (2x)33 gondolat a szerelemről és a romantikaképünkről Egyetlen társban találhatunk boldogságot? Létezik egyetlen? Hogyan maradhatunk meg tiszta embernek a párkapcsolatok viharában? Mit jelent az egyéjszakás kaland? (Mit jelent a férfinak, mit egy nőnek?) Hogyan kísért az exek szelleme egy szerelemben? Miért vagyunk hűségesek, miért leszünk hűtlenek? A Sziget-érzés hol lakik bennünk? Hogyan lehetséges az, hogy pop-ikonok iránt érzünk szerelmet? A lányok tényleg a rosszfiúkat szeretik? A szakítás lehet jó dolog? Hová vezetnek a párkapcsolati játszmák? Lehet, hogy amit a romantikáról gondolunk, azt a filmekből és a könnyűzenéből (a popkultúrából) tanuljuk? Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely újságíró (a Kultúrfitnesz alapító műsorvezetője) a társas létezés lélektanába és hétköznapi gyakorlatába vezeti be olvasóit. Harminchárom szó, kétszer harminchárom gondolat - két különböző nézőpontból. Egyfajta párkapcsolati szótár a Rád találni. A fiatalság mámoráról – nem csak fiataloknak

pszichológia, pszichoanalízis, könyv, újságírás, szövegírás, marketing, bemutató, könyvkiadás, pr, online marketing, párkapcsolat, Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta új könyve