Pszichodráma csoportterápia. Pszichoterápia, traumaterápia, irodalom. x |
Masszázs outlet és más témájú cikkek: Egészséges test, egészséges lélek. Az Ön vállalkozása számára előnyös lehet, ha az oldalára mutató link elhelyezésével szakmai vagy PR-cikket helyez el ezen a honlapon. Írjon: >levél küldése<

2017. október 2., hétfő

Wittgenstein, Szász Tamás és mentális állapotaink

Mentális állapotaink Ludwig Wittgenstein és Szász Tamás perspektívájából

Nyelv és gondolat


Wittgenstein, a huszadik század nagy hatású gondolkodója szerint a gondolatok szervesen kapcsolódnak a nyelvhez, ami természeténél fogva szociális termék, tehát nem lehet gondolatokról, és következésképp mentális állapotokról elszigetelten tárgyalni. Szerinte nem beszélhetünk tudatosságról, mely nem kapcsolódik valamilyen módon a környező világhoz, ebből adódóan mentális állapotaink közvetlen viszonyban állnak különösen nyelvi kifejezőeszközeinkkel.

Wittgenstein nem vonta kétségbe, hogy vannak belső megéléseink, melyeket pszichológiai állapotokként kategorizálunk, ám hangsúlyozta, hogy ezek megértését és értelmezését bizonyos kifejezésmódok teszik lehetővé. Leggyakrabban szavakkal és tettekkel fejezzük ki magunkat, ezek a szavak és tettek pedig mindig egy társadalmi kontextuson belül kapnak jelentést.

Nyelvünk az érzelmeket mindig összefüggésbe hozza valamivel vagy valakivel: például a szeretet, gyűlölet, harag, düh tárgya általában egy másik ember, az ámulat rendszerint reakció egy eseményre, míg a szomorúság vagy öröm, ha nem is közvetlen reakció valamire, szintén köthető az időben egy megtörtént vagy várt cselekményhez. Felismerjük az érzelmek szavakban vagy gesztusokban megnyilvánuló jeleit, melyekre szükségünk van ahhoz, hogy a helyzeteket megfelelő módon értelmezzük.

Az érzelmek elhatárolandók olyan fiziológiai reakcióktól, mint az éhség vagy fájdalom, melyeket testünkben érzékelünk. Még ha kapcsolódik is az érzelemhez valamilyen fizikai érzet, nem lehet őket pusztán ezekre visszavezetni. Mind a félelem, szorongás, mind az izgalom, eufória adrenalint szabadít fel a szervezetünkben, tehát egyes pszichológiai állapotokhoz nem mindig rendelhető ugyanaz a biokémiai sajátosság.

Az anyagi világ nyelvi feltételezése


Fentiekből következik, hogy a mentális folyamatokat, beleértve a mentális rendellenességeket a társadalmi kontextusban megnyilvánuló módok alapján értelmezzük. Pszichológiai állapotainkra vonatkozó nyelvi eszközeink feltételeznek egy környező anyagi világot, mellyel az ember folyamatosan érintkezik.

A nem klinikai értelemben vett depressziót is viselkedésminták alapján azonosítjuk: ilyenkor az ember levert, passzív és nehezen felel meg a hétköznapi élet kihívásainak, hajlamos pesszimista világképet kialakítani, tehát azért nevezzük depressziósnak, mert viselkedése eltér az addig megszokott, normális viselkedéstől. Amikor valakit depressziósnak nevezünk, nem az idegrendszerének természetét térképezzük fel, hanem a viselkedési jegyeire utalunk, és ezen jegyek társadalmilag elfogadott értelmezését adjuk. Ebből következik, hogy nem lehet szorongó vagy depressziós agyról vagy elméről beszélni - szorongó vagy depressziós emberekről lehet csak szó, valós társadalmi szituációkban.

A mentális problémák megértése


A magyar származású pszichiáter, Szász Tamás (Thomas Szasz) szerint is a mentális problémákat szükséges szociális szinten megérteni, mert ezek mindig szociális kontextusban jönnek létre, nem az egyéni, elszigetelt elme termékei. Azt állítja, hogy az orvostudomány azért igazi tudomány, mert biológiai jelenségekkel foglalkozik, célja elsősorban az élettani betegségek felfedezése és kezelése. Például a neurológia egy igazi orvosi diszciplína és léteznek valós idegrendszeri betegségek, melyek konkrét hatással vannak a viselkedésre: epilepszia, Parkinsor-kór stb. Ezzel szemben a DSM diagnosztikus kategóriái viselkedési jegyekre, belső megélések leírásaira alapozódnak. Számos esetben szervi problémákat eleve ki kell szűrni ahhoz, hogy a DSM diagnózis megtörténjen, ezért a mentális betegségekkel foglalkozó tudományt szerinte nem lehet komolyan venni. Szerinte egyes emberek életkörülményeik miatt szenvednek, de ez nem jelenti azt, hogy betegek. A szenvedés ugyanolyan eséllyel tesz valakit beteggé, mint az örömben való tobzódás. Elismeri, hogy vannak emberek, akik különös rögeszméket dédelgetnek, de szerinte ez is csak viszonyítás kérdése:

"Amikor imádkozol, te beszélsz Istenhez. Amikor Isten beszél hozzád, skizofrén vagy."

2017. június 23., péntek

Diagnózis - pszichológus - páciens

 Diagnózisok

A néhai pszichológusokat ma már kérdezni nem lehet, de korábbi véleményeik azért még érvényesek. Mégis csak ők voltak a szakemberek. No meg azért egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakember és egy lelkipásztor, valamint egy híres irodalmár volt köztársasági elnök véleménye sem mellékes.

Szerző: Adorján György, Gépnarancs 2017. június 23.

Szerintem a páciens egy akarnok, egy, ki ha én nem populizátor, egy önfényező, hatalommániás, illiberális téveszmés. Szerintem egy ellentmondást nem tűrő, maga köré elsősorban nyalonc papagáj lakájokat gyűjtő, ahol hús van ott légy is van és hasonló szellemi színvonalú szlogenekkel operáló, gazdaállatozó, nemzetközi tekintélyt vesztett kormányfő. Aki támogatottságát elsősorban a kevésbé vájt fülű, tájékozatlan és élethelyzetüknél fogva előítéletes megvezetettek körében nyerte el. Rájuk is hajazva, rájuk utazva próbál világnézeti köpönyegforgatóként továbbra is hatalomban maradni!

Ennyit a magam részéről. És most nézzük, hogy a bevezetőben említett illusztrisak alátámasztják-e mindezt, vagy sem.
„Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát.

Amíg ő az ország vezetője, úgy hiszem, nem lesznek az eddigi értelemben vett szabad és demokratikus választások. Hogy milyen politikai trükköt fog ehhez alkalmazni, nem tudom. Először talán általános választójogot kapnak a határon túli magyarok, aztán ha ez kevésnek tűnik, jön a következő lépés.

Egy demokrata nem dobhatja áldozatul a demokráciát. Persze nem demokratikus eszközökkel sokkal egyszerűbb rendet csinálni. A demokrácia és a rend összefér, igaz, nagyon nehezen…

Vegye mindezt az én szubjektív véleményemnek. És Isten adja, hogy ostobának bizonyuljak. Sokan azt mondják, hogy a huhogók közé tartozom. De én nem huhogok magamtól. Csak ha huhogtatnak”
  – mondta mindezeket a professzor emiratus MTA tag, néhai Ranschburg Jenő.

„Bizalommal és várakozással fogadtam a rendszerváltás magyar módját, reméltem, hogy az akkori, bosszúért lihegő MDF helyett a rokonszenves Fidesz befolyásolja majd a hatalmat, igen, a fiatalok…

És évről évre jobban megharagudtam rájuk. Mert kiárusították fiatalságukat, tisztaságukat, hitelességüket. Kiderült, hogy csak választásoktól választásokig terjed a látóterük, soha nem lesz belőlük a szó churchilli értelmében államférfi, csak politikai sakálok csoportja. Valaki egyszer figyelmeztetett: Vigyázz! Ezek bűnözők!

Nem hittem el. Ma már tudom. S Orbán Viktor neve számomra szimbólummá vált. Egy nyolcvan év óta lezüllött ország még mélyebb politikai lezüllesztésének a szimbólumává. Holott a sors megadta neki a ritka lehetőséget, hogy sarokkő lehetett volna a magyar történelemben. De ő pénzt akart keresni. Népvezér akart lenni. Tündökölni akart az emberek felett. Ezt is megkapta. Látni fogjuk még, amint eldobott kőként az út szélén hever...” 

– mondta mindezeket az MTA tagja, egyetemi tanár, néhai Popper Péter.

És most még egy élő, ötven éve pszichoterápiával foglalkozó szakembertől:

„Tartok tőle, valamilyen módon meg fog roppanni ez az ember, mert a képességeihez képest hatalmas terhet cipel. Amit csinál, az a világ szempontjából periférikus dolog, de az ő személyiségéhez képest ez sok. Nagyon fontos dolog lenne, hogy ezt felismerjék az emberek.” 

– tette hozzá mindezekhez Varga Zoltán pszichológus.

Majd a gyermekeit is keresztelő lelkész véleményéből:

 „Úgy érzem, nem én változtam. Egészen más ösvényeken járunk. A Biblia beszél a széles és a keskeny útról. Én a keskeny utat választottam. Menekültekkel, hajléktalanokkal vagy akár tiszta szívű vallástalanokkal találkozom, de Orbán Viktort még nem láttam ezen az úton. Szerintem ő rossz irányba megy, a szakadék felé. És magával vonszolja ezt a nyomorult, lebutított országot is. Közben szeretne velem együtt mindenkit kitörölni az életéből, aki a szabadelvű, szociálisan érzékeny múltjára emlékezteti. Egy igazi államférfi nem így viselkedik”

 – mondta mindezeket a köztiszteletben álló lelkipásztor, Iványi Gábor.

Végezetül:

 “Ha ez az ember még egyszer hatalomhoz jut, Isten óvja Magyarországot, de még Európát is!” 

– mondta volt Václav Havel.

Az idézettek valamit igazolnak, ha már az én véleményemre kevesebb figyelmet is fordít a nyájas olvasó, legalább a felsorolt személyekét szívlelje meg, ha majd döntését 2018-ban bejegyzi a szavazófülkében!