Pszichodráma csoportterápia. Pszichoterápia, traumaterápia, irodalom. x |
Masszázs outlet és más témájú cikkek: Egészséges test, egészséges lélek. Az Ön vállalkozása számára előnyös lehet, ha az oldalára mutató link elhelyezésével szakmai vagy PR-cikket helyez el ezen a honlapon. Írjon: >levél küldése<

2016. október 9., vasárnap

A szorongás 10 rejtett oka

Ebben a cikkben a szorongást kiváltó leggyakoribb okokat soroljuk fel, melyek hosszabb távon pánikrohamokhoz vezethetnek.

A szorongás előfordulásának háttere



Egyszer-egyszer kisüt a nap és nyoma sincs drámának az életünkben. De bármelyik pillanatban megváltozhat a hangulat, amitől aztán a legjobb dolog is sivárrá és idegtépővé alakul. Egy szempillantás alatt a fényes napok sötétté és bizonytalanná válhatnak, tele nyugtalanító félelemmel és paranoiával. Ilyen az élet a szorongással.
A szorongásos zavarok gyakoribbak, mint hinnénk és nem mindig kapunk figyelmeztető jelzéseket a közeledtükről. Néha egyszerűen csak megtörténik, minden magyarázat vagy ok nélkül. Ezért fontos megérteni, mi okozza szorongásunkat, sőt, tudnunk kell, mi váltja ki a szorongásos epizódokat, ahhoz, hogy megértsük és feltérképezhessük a betegséget, így sokkal hatékonyabban kezelhetjük azt.

Negativitás


Nem mindig könnyű gondolkodásunkat szabályozni, különösen akkor, ha valamilyen mentális vagy érzelmi probléma van jelen életünkben. Azonban ha mégis sikerül változtatni a berögzült gondolkodási folyamatokon, drasztikus változást figyelhetünk meg a pánikrohamok előfordulásának gyakoriságában. Bár nehéz kitartani a pozitív gondolkodás mellett, mindenképp érdemes kísérletet tenni rá.

Pozitivitás


Igen, furcsán hangzik. Hogyan okozhatnak mind a negatív, mind a pozitív érzelmek szorongást? Nos, ésszerű magyarázat van a látszólagos paradoxon mögött. Amikor egy cél fele törekszünk és végre elérjük azt, a testünkben zajló vegyi folyamatok kiegyensúlyozatlanná válnak a "jó stressz" hatására, következésképp ezt a "jó stressz"-t "rossz stressz"-é alakítják át. Annak ellenére, hogy ilyenkor boldog időkről beszélhetünk, túl sok izgalom és érzelem szorongáshoz vezethet.

Alacsony vércukorszint


A vércukorszint jelentőségét általában a cukorbetegséggel szokták összefüggésbe hozni, de bárkire hatással lehet. Az alacsony vércukorszint a kiszáradás, kimerültség, rossz étkezés következménye. Tehát az alacsony vércukorszint szorongásos tüneteket válthat ki olyan szimptómákat produkálva, ami erre a betegségre jellemző, mint például a reszkető kezek. 

Alacsony motiváltság


Ha nincs életcélunk, felerősödhetnek a negatív attitűdök és a depresszió. Mint tudjuk, a testmozgás dopamin felszabadulást eredményez, mely vegyület hozzásegít a pozitív és elégedett életérzéshez. Aktivitás hiányában elmarad ez az érzés, és kiszolgáltatottabbá válunk a stresszel szemben. Ez az állapot terepet biztosít a szorongató érzéseknek, akár pánikrohamoknak is.

Társaság hiánya


Bár nyilvánvaló, hogy a túl sok külső stimuláció pánikrohamohoz vezethet, ugyanez igaz lehet a közösségi interakció hiányából adódóan is. Folyamatosan egyedül lenni a gondolatainkkal előhívhat szorongató érzéseket és aggodalmakat. Ez azért van, mert a tudatunk vándorlás közben a múlt eseményeit elemzi, és lehetséges forgatókönyveket vázol fel a jövőre nézve. Időnként szükséges elszakadni ettől, emberekkel társalogni, új ismeretségeket kötni. Ez segít az egyensúly megőrzésében.

Stresszkezelés


A stressz elhatalmasodása életünkben óriási kiváltó oka lehet a szorongásnak. Amikor a problémák problémákra halmozódnak, szinte megsemmisülünk a nyomásuk alatt. Ezekben az időszakokban a szorongás eluralkodhat az életünkben, ám ilyenkor megfigyelhetjük, mi az, ami beválik nyugtató gyakorlatként és mi az, ami nem. Fontos elfogadni a stresszt és szervezett módon foglalkozni vele, egyes dolgokkal a jelenben, másokkal elég később is foglalkozni. Amit nem sikerül a jelenben megoldani, azt majd a maga idejében.

Alkohol


Esetenként az alkohol megnyugtatja az idegrendszert, ám sokaknál egy stresszort jelent. A szorongással együtt az alkohol könnyedén pánikrohamokat válthat ki, ahelyett, hogy nyugtatólag hatna. Legszerencsésebb távol tartani magát az alkoholtól annak, aki szorongásos tünetekkel küzd, vagy legalább tartózkodni az alkoholfogyasztástól, amikor megterhelve érzi magát.

Álmatlanság


Ha nem tudunk aludni, akkor nem tudjuk elengedni az előző napi tevékenységeket. Túl sok gondolkodás és a nap újraélése szintén pánikrohamhoz vezethet. Könnyen kiváltható a pánikroham, ha az agy fáradt és kénytelen "túlórázni". Egy meleg, nyugtató folyadék megivása nyugtató hatású lehet lefekvés előtt.

Egészségtelen élelmiszerek


Meglepően hangzik, de egyes élelmiszerek határozottan képesek szorongást kiváltani. Az egészségtelen táplálkozás nemcsak a szükséges tápanyagoktól fosztja meg a testet, hanem megakadályozza az elme tápanyag ellátását. Az alultáplált elme előidézhet szorongást.
A szorongató érzések elkerülése érdekében érdemes kerülni a feldolgozott-, sós,  túlzottan savas ételeket. A mediterrán ételek többsége kiváló választás a mentális egészségünkre nézve.

Fények, zajok és illatok


Ahogyan a fények, hangok és illatok némelyike kellemes reakciót vált ki belőlünk, ugyanúgy némelyik közülük szorongást is kiválthat. Hirtelenül felbukkanó, túl hangos zajok összezavarhatják, elbátortalaníthatják a szorongásra hajlamosakat. Élénk vagy villogó fények is elérhetik ugyanezt a hatást. Ami pedig a szagokat illeti, bármilyen negatív eseményt idéző szag szorongó érzéssel töltheti el az erre hajlamos embert. Meg kell tudni, mi az, ami működik és mi az, ami kiküszöbölendő a mi esetünkben.

A felsoroltakon kívül más tényezők is okozhatnak szorongásos rohamot és érdemes időben ismereteket szerezni arról, mi az ami stresszes érzéseket és depressziót okoz a mi esetünkben, hogy megértsük és kezelni tudjuk a problémát. A szorongást nem kell bénító mentális betegségként felfogni, mert a megfelelő ismeretekkel és bölcsességgel sikeresen kiküszöbölhető.

______________________________

A szorongás 10 rejtett oka - mi okozhat hosszabb távon pánikrohamot. A szorongás gyakran előfordul életünkben, mindennapjainkban, ám a tünetek nem kell, hogy betegséggé fajuljanak, hiszen a megfelelő ismeretek és tájékozottság segítségével a zavaró jelenség megelőzhető, elhárítható, kezelhető. Élet depresszió nélkül, önkontroll és önismeret, pánikbetegség kezelése, pánikroham megelőzése.

2016. március 14., hétfő

Az álomfejtésről

Volt egyszer egy álomfejtő blog... 

A szerzőjének sajátos hangzású neve volt, asszociációkra adott lehetőséget például azzal, hogy a férfinév eléggé hasonlított egy doktornő nevére, akiben a magyar szexuálpszichológia legismertebb szakértőjét tisztelhettük. A hangzások egybeesése lehetett véletlen, de lehetett szándékos is. Annyi azonban tény, hogy az álomfejtő blog szerzője jól titkolta kilétét, kizárólag emailban, üzenőfórumokban tartotta a kapcsolatot ügyfeleivel, hús-vér emberként ismeretlen maradt a közönség számára. Sokak véleménye szerint pénzlehúzó sarlatán volt, ennek részben ellentmond, hogy kapcsolatban állt egy ismert, nagy tekintélyű szociológussal, közös blogjuk is volt. A szociológus egy időben kormánypozíciót is vállalt, széles körben ismert volt, így az ő személyisége részben hitelesítette a különös nevű álomfejtő pszichológus személyiségét is... Aki egy idő után törölte blogját és akkori nevén többet nem tűnt fel az blogszféra közönsége előtt. Törölt blogjának bevezetője így festett:  

Az álomfejtésről


Látunk, hallunk, szagolunk, tapintunk, de a legtöbbször másként emlékszünk. Ráadásul csak nagyon kevésre. Abból, és arra, amit érzékeltünk.

Freud felismerése szerint azonban ezeket az emlékeket nem felejtjük el, csak a legtöbbször „nem jut eszünkbe”. Elraktározott, de legtöbbször felidézhetetlen emlékeinkből épülne a tudattalan, ami (aki) legtöbbször számunkra is érthetetlen módon módosítja eltervezett viselkedésünket. Amikor alszunk, ezek a módosító impulzusok „tisztábban”, nemcsak eltervezett viselkedésünk módosulásaiból kikövetkeztethető módon jelentkeznek álmainkkal.

Freud fékezhetetlen (több-kevesebb sikerrel csak indirektebb, és ezáltal szelídebb, „szublimált” pályára terelhető, de meglehetősen állatias) „ösztönöket” tételez a tudattalanban.

Jung mindannak tárházaként gondolja a tudattalant, amik nem vagyunk, és Freudnál jóval rétegzettebben gondolja el. Az árnyéknak nevezett rétegben például a bestialitás forrását is; de például abban, amit archetipikusnak nevez, emberi lehetőségeink kiteljesedését, a mítoszok (és így mitikus tetteink lehetőségének) forrásvidékét.