Pszichodráma csoportterápia. Pszichoterápia, traumaterápia, irodalom. x |
Masszázs outlet és más témájú cikkek: Egészséges test, egészséges lélek. Az Ön vállalkozása számára előnyös lehet, ha az oldalára mutató link elhelyezésével szakmai vagy PR-cikket helyez el ezen a honlapon. Írjon: >levél küldése<

2014. október 21., kedd

Boldizsár Ildikó új mesegyűjteménye

A szerző évek óta foglalkozik művészetterápiával, meseterápiával. Az egyszerre néprajzi és irodalmi műfaj pszichoterápiás eszköz lett a kezében és eredményesen kezel vele különböző pszichés panaszokat, így a depresszióra való hajlamot, pánikbetegséget, személyiség- és viselkedészavarokat.

Mesék boldog öregekről

Válogatta, szerkesztette: Boldizsár Ildikó
Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a „felkészülést”, hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk.

A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.

Megjelenés: 2014. 10. 9.
Oldalszám: 296 oldal
Méret: 123 x 184 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 1427 76 9


Boldizsár Ildikó

1963-ban született Dunaújvárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika–magyar–népművelés szakán végzett 1986-ban.

Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993–1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik.
1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010), Mesék testvérekről (2012), Mesekalauz úton lévőknek - Életfordulók meséi (2013), Mesék boldog öregekről (2014)

Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006)

2014. október 7., kedd

A szorongás

Kedves Spinoza-barát!

Talán még emlékszik rá, hogy Popper Péter nevének életben
tartására esszé-pályázatot írtunk ki ’Szorongásaink’ témában.
A pályázatra közel 200-an jelentkeztek. Az eredményhirdetés
október 19-én, a Poppera c. zenés játék bemutatóján lesz. 

A Poppera c. zenés játék a régebbi Guru c. darabnak a kibővített,
felújított változata. A darabban a Fiú és a Lány előadják a
boldogságuk útjában álló problémáikat (kötődni nem tudás,
konfliktuskerülés, homoszexualitás, egészségmánia, stb.) és
a Professzor humorral és zenével keresi a megoldást.
Vajon megtalálja? 

Szereplők:
Professzor: Hábetler András
A Lány: Bucsi Panni
A Fiú: Merán Bálint

Az bemutató október 19-én, vasárnap 19 órakor lesz.
Jegyár: 3000,-

Szórakoztatásként mellékeljük az esszé-pályázat összefoglalását.
E rövid összefoglalóból némi képet kaphat arról, hogy szorongás
témában mi jár a pályázók fejében és mik az ezzel kapcsolatos,
leggyakrabban felbukkanó kérdések. 

Íme az összefoglaló:

Poppera
Popper Péter tiszteletére és nevének életben tartására esszé-pályázatot
írtunk ki Péter 80. születésnapján ’Szorongásaink’ témában. A pályázatra
egyaránt jelentkezhettek szakemberek és laikusok saját élményeikkel.
Az eredményhirdetését összekötjük a Poppera c. zenés játékunk bemutatójával
(bemutató: 2014 október 19.19 óra),  amely zenés játék a szorongásra is
bőven kitér. A Poppera c. zenés játékra a pályázat minden résztvevőjét meghívjuk.


A téma hű de nagyon él!
Meglepően sok, közel 200 pályázatot kaptunk szerte a nagyvilágból: Dublintól,
Erdélyen, Ócsán, Ózdon keresztül egészen Budapestig. Olyan eldugott helyekről
is pályáztak, amely helységek nevét soha nem hallottuk. A zömmel laikus pályázók
foglalkozása egészen szerteágazó: kamionsofőrtől a professzorig szinte minden,
és ezen belül meglepő a menedzserek és a diákok magas száma. A szakemberek
aránya cca 15 %. Érdekes volt olvasni a szakemberek vallomásait saját
szorongásaikról is. Amint az várható, a pályázók döntő többségük nő, de a
férfiak is aktivak a szorongás-témában.


Főhajtás Poppernek
Meglepő, hogy a pályázók mennyire örültek magának a pályázatnak. Örültek,
hogy Popper Péterrel, akinek könyveit közben ronggyá olvassák, ismét kapcsolatba
kerültek, és a pályázatot sokan úgy fogták fel, mint tiszteletadás, főhajtás
Popper Péter előtt. Sokan és sokat idéztek tőle. Egyúttal a lélekelemzésben
jártas József Attila előtt is sokan fejet hajtottak. Többen kimondottan hálásak
voltak a pályázati lehetőségért. Szemmel láthatóan a pályázóknak igényük volt arra,
hogy a témával foglalkozhassanak. Sokan váratlanul nagyon megnyíltak a pályázatokban.


A beérkezett pályázatból csak 127-et dolgoztunk fel. A többit formai okokból
hagytuk ki: későn érkeztek, a megjelölt terjedelmet figyelmen kívül hagyták,
verseket, rajzokat, hosszú novellákat küldtek be. Az értékelt pályázatok tükröt
mutat arról, hogy szorongás témában mi minden jár a fejünkben.
A négy leggyakrabban felbukkanó kérdés:
- Normális-e a szorongás vagy sem?
- Vajon ősidők óta szorong-e az ember vagy ez valami új jelenség?
- Mi a szorongásunk oka?
- Mit tehetünk a szorongásunk ellen?


A majom is szorong?
Sokakat feszítő kérdés: normális-e, hogy szorongunk. Vajon a szorongás az
embernek mindig- volt állapota-e, avagy pedig a civilizáció során szerzett
’képességünk’? A legtöbben úgy gondolják, hogy a szorongás az ember
sajátja, az ember mindig is szorongott, de minden korban más volt a
szorongás tárgya. Másért szorongott az ősember, és másért a 21. század
menedzsere. A szorongás hozzátartozik a létezésünkhöz – vélik sokan – de
érdekes módón mindenki saját változatban szorong. A szorongás bizonyos
mértékig normális és reális, de egy határ fölött neurotikus szorongásról
beszélhetünk. Vajon hol ez a határ? Kérdezik sokan. Sokan tették fel az
alábbi kérdéseket (amelyek megválaszolását szakemberekre bízzuk):

A szorongás vajon genetikai ügy vagy környezet hatására alakult ki?
Vajon a majom is szorong?
Többet szorongunk-e manapság mint régen?
Igaz-e, hogy a magyar nép tipikusan szorongó nép?

(Magyarország = Szorongisztán?
Arthur Koestler: ’magyarnak lenni: kollektiv neurózis’).


Miért szorongunk? S a szorongásnak vajon van-e haszna?
A legtöbbet firtatott kérdés: szorongásainknak mi az oka?
Íme a tíz leggyakrabban említett ok
(az említés gyakoriságának sorrendjében)
- szeretet- hiány
- kötődés-hiány
- kötődéstől való félelem
- magány
- halálfélelem
- elszigeteltség érzése
- veszteségtől való félelem
- megfelelési kényszer
- képtelenség a kapcsolatteremtésre
- spirituális tér elvesztése (istenhit, fenséges érzések hiánya)
- lelkileg otthontalanok vagyunk
(a lelki otthontalanságot szépen jellemzi az az egyik pályázónak a megjegyzése,
hogy József Attila szavait, miszerint ’ Ahol én fekszem, az az ágyad!’ ma már
nem merjük-akarjuk –tudjuk egymásnak mondani.)


A szorongás ugyan kellemetlen, de van némi haszna. Többen idézik Popper
mondását, miszerint ’a szorongás a test tapintatos jelzése’. Jelzi, hogy
valami nincs rendben. Ilyen értelemben a test okosabb, mint a lélek
További haszon, hogy a szorongás folytán közelebb kerülünk magunkhoz, jobban
megismerjük magunkat - vallják többen a pályázók közül.


A szorongás ellenszere
Kinek mi! Mindenkinek más, mégis van néhány általános szabály.
A pályázók a következő receptet adták (az említés gyakoriságának sorrendjében):
- szeretet, vagy legalább társas kapcsolat
- az összetartozás érzésének megszerzése
- a kitárulkozás gyógyító ereje
- sok mozgás
- sok nevetés
- istenhit
- önismeret
- a lélek folyamatos karbantartása


Szép az egyik pályázó azon mondata, hogy ’ a zenéhez nyúlok és pajzsként magamra
terítem.’ S hasznos az a többek által említett Popper-idézet is, miszerint ’ ami
elől rohanunk, afelé megyünk’. Igen csak hasznos ezt a Popper-mondást szemünk
előtt tartani.

Jó volt olvasni – jó volt pályázni
Jó volt olvasnunk ezt a regiment pályázatot. A pályázóknak pedig egyértelműen
és bevallottan jól esett érzéseiket, gondolataikat, vallomásaikat hozzánk lerakniuk.
Sokszor úgy éreztük, hogy a pályázók most Popper Péternek vallanak, vele beszélgetnek.
Többen most gondolták először végig, hogy miért is szoronganak. Érdekes volt látnunk,
ahogy a pályázók érzelmeiket szinte szemünk előtt fogalmazzák. Szemmel láthatóan
igény van ilyen jellegű kezdeményezésekre, mint a Spinoza ’Szorongás’-pályázata.


A Zsűri

Spinoza Színház
1074 Budapest Dob u. 15.
Tel: 413-7488
spinozahaz@spinozahaz.hu

Pénztár:
Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján a műsor kezdetéig
Hétvégén és ünnepnapokon: az előadások előtt egy órával