Pszichodráma csoportterápia. Pszichoterápia, traumaterápia, irodalom. x |
Masszázs outlet és más témájú cikkek: Egészséges test, egészséges lélek. Az Ön vállalkozása számára előnyös lehet, ha az oldalára mutató link elhelyezésével szakmai vagy PR-cikket helyez el ezen a honlapon. Írjon: >levél küldése<

2014. július 2., szerda

A kognitív viselkedésterápia

A pszichoterápiás eljárások fejlődéstörténetében a pszichoanalízis részéleges lecsengése után alakult az az új áramlat, amely nem a kiismerhetetlen és feltárhatatlan tudatalattira, hanem ellenkezőleg, az emberi gondolkodás és érzelemvilág megismerhető jelenségeire alapozza kutatási eredményeit. Az emberi viselkedés kognitív megközelítésének az alapjait Aaron T. Beck fogalmazta meg az 1960-as években, egyszersmind ebben a megközelítésben látva a viselkedési zavarok gyógyításának a lehetőségét.

A kognitív pszichoterápia elméletéről szóló gondolatai szerint
a szorongásos betegségek kórképénél „nem az érzelmi zavar, nem a szorongás az elsődleges probléma, hanem azok a kognitív tartalmak (gondolatok, hiedelmek, emlékek, fantáziák), amelyek a szorongást indukálják”.
A kognitív szemléletre és az az emberi viselkedés klinikai tanulmányozására alapozva kerültek kidolgozásra azok a speciális technikák, amelyek megalapozták és egy azóta érvényességét és eredményességét igazolt új gyógymód, a kognitív viselkedésterápia kialakulását.

A kognitív módszereket alkalmazó pszichoterapeuták leginkább abban igyekeznek segíteni pácienseiknek, hogy felismerjék és megváltoztassák már rögzült hibás gondolkodási folyamataikat, azokat a torzult képzettársításaikat, amelyek mögött nincs reális összefüggés. Az első lépésben azoknak a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatoknak a felismerése zajlik közös munkával, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek a téves társítások, gondolati és érzelmi összekapcsolódások miatt. Lényegében ezeket kell szétválasztani, az ok és az okozat között hamisan feltételezett kauzalitást kell felszámolni, lévén az a zavarokkal küzdő egyénnél az információfeldolgozásban keletkezett hiba, amely kognitív torzításokban nyilvánul meg. A terápia célja a torzított gondolatoknak, illetve az ezek mögött álló éves vélekedéseknek a felismerése és megváltoztatása, végső soron felszámolása.