Pszichodráma csoportterápia. Pszichoterápia, traumaterápia, irodalom. x |
Ez a webhely a pszichodráma csoportok indulása és az irodalmi pszichoodráma-terápia keresőkifejezésekkel az első Google-oldalon szerepel. ÖN IS ÍGY TALÁLT RÁ! Az Ön terápiás vállalkozása számára előnyös lehet, ha itt hirdeti meg az aktuális pszichodráma-csoportok indulását. A saját honlapjukra mutató link növelheti oldaluk látogatottságát. Szakmai cikkek publikálásra is van lehetőség. Témáink között újabban a kognitív pánik elmélete és a viselkedésterápia is szerepel. Írjon: >levél küldése<

2012. április 5., csütörtök

Pszichodrámával a szorongás feloldható

A pszichodráma-csoportok egyik sajátossága lehet az anonimitás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szorongásos fiatalok őszintébbek, nyíltabbak, ha olyan fajta "ismeretlenségbe" bukrkolózhatnak, mint amilyen az internet is biztosít számukra. A csoportfoglalkozásokon arcukat és teljes lényüket is szívesebben vállalják, ha vezetéknevüket nem kell elárulniuk.

Egy 2012-ben végzett új felmérés szerint a magyar lakosság 17-20 %-a küzd valamilyen szorongásos zavarral, például folyamatos nyugtalansággal, félelemérzettel, amely az esetek többségében valamilyen testi tünettel, álmatlansággal, gyakori fej- és gyomorfájással párosul. A háttérben sokféle tényező állhat, de olykor érdemes alaposabban megvizsgálni az egyén családi kapcsolatait.

A gyermek a családban sajátítja el az alapvető érzelmi és viselkedési modelleket. Van olyan pszichodrámacsoport, ahol a tagok csak egymás keresztnevét tudják.

A család hatása

– Az ember problémái visszavezethetőek a családra – mondta Ungvári Csaba krízis- és mentáltanácsadó. A közeli rokonaink múltbeli tettei, az őket ért tapasztalatok, élmények mind hatással lehetnek ránk is.

A „családállítás” célja többek között a családi viszonyok rendezése, a problémák megoldása és a gondmentes élet megteremtése. A terápia alapgondolata, hogy az őseink cselekedetei, problémái még generációkkal később is éreztethetik a hatásukat.

A terápia

Szorongás - Tünetek:
Álmatlanság
Gyomorfájás
Gyakori fejfájás
Szív környéki fájdalom
Félelemérzet, pesszi­mizmus
Idegesség, feszült lelkiállapot
A családállítás csoportban zajlik, melynek során a résztvevő felvázolja a problémáját, majd a jelenlévők közül kiválasztja azokat, akik belebújnak egy-egy családtag szerepébe. Az így létrejövő térben a szereplők az általuk alakított rokon érzéseit kezdik el észlelni, és ezek segítségével az érintett közvetlen visszajelzést kaphat.

Létezik egyéni családállítás is, amikor a segítőket tárgyak helyettesítik, amit általában akkor alkalmaznak, ha kényes témáról van szó. Emellett hasznos az úgynevezett „szervezetállítás”, amely a munkahelyi problémákat kezeli.
– Talán először misztikusan hangzik, de minden esetben működik. Ha megtaláljuk a probléma gyökerét, és a páciens ráébred, hogy mi volt az alapja valójában, egyszerűen le tudja tenni a nehézséget. Igyekszünk figyelemmel kísérni a résztvevők életének alakulását, és csak pozitív visszajelzéseket kapunk, tényleg működik – tette hozzá a tanácsadó.

A szituáció újraélése

A pszichodráma egy másik módszer, amelynek az a lényege, hogy az ember a problémához kapcsolódó emlékeket a dráma keretein belül újra átélje, tudatos szintre emelje, és ha szükséges, akkor a korábbi kapcsolatkezelési mechanizmusait felülírja.


„Ha megtaláljuk a probléma gyökerét, és a páciens ráébred, hogy mi volt az alapja valójában, egyszerűen le tudja tenni a nehézséget.”

– A mozgás felerősíti az érzéseket. Egy-egy kezdő szituációból elindulva például álomképeken keresztül akár egy régi, félig tudatos kisgyermekkori emlékképig is el lehet jutni, amely az adott probléma forrását jelenti – mondta Fedor Béla, a Magyar Pszichodráma Egyesület elnöke.

Egy pszichodrámacsoport általában tíz-tizenkét főből áll, amelyet a csoportvezetők állítanak össze az előzetes személyes interjúk alapján.
– Egy csoportba nem jelentkezhetnek barátok, házastársak, ismerősök, mert a játék során egy különálló szigetet alkotnának, akik a saját szabályaik szerint működnének, így a legbelső konfliktusok nem kerülnének a felszínre – emelte ki az elnök.

A pszichodráma mindig a csoportkörrel kezdődik, ahol először az jelez vissza, aki az előző alkalomkor játszott. Utána a többiek is elmondják, hogy mi történt velük a legutóbbi csoportülés óta. Ezután a bemelegítő játékok jönnek, amikor a csoporttagok például egy-egy hangulatot mutatnak be, vagy közösen valamilyen tárgyat jelenítenek meg. A cél mindegyik esetben az egymásra hangolódás.

A protagonista játék, amikor a csoport egy valaki problémáját jeleníti meg, egyszerű díszletek, például szék, takaró, párna között, csak ezután következik. A főszereplő, vagyis a protagonista rendezi be a színpadteret, választja ki a szereplőket, akik nemcsak élő személyek, hanem tárgyak és érzések is lehetnek.

4–10 órás a leg­több eset­ben egy pszichodráma
alkalom. 6–8 óráig tart egy családállítás, attól függően, hány fős a csoport. 40
perc jut hozzávetőle­gesen egy emberre egy családállításkor. 250 órás általában egy önismereti pszichodrámakurzus.
A játék végén pedig mindenki visszajelez a szerepről, és a tagok megosztják egymás között az élményeiket. – Volt olyan, aki annyira beleélte magát a szituációba, hogy még a régi óvodája függönyét is látta, de volt olyanra is példa, aki végig csak a vele szemben álló szemeire koncentrált. Ha jön a katarzis, akkor azt viszont mindenki átéli – tette hozzá Fedor.

Az elnök végül megemlítette, hogy a módszer az egészséges embereknél fejleszti az önismeretet, feloldja a konfliktusokat, míg a mentális betegeknél a terápia részeként, például a szorongás vagy a depresszió gyógyításához is hozzájárulhat.

Légzés, és az elfojtott tudattalan hatásai

A légzésterápia az elfojtott tudattalanra alapozva igyekszik megoldani a problémákat. Alaptézise, hogy a jelenlegi problémáink jelentős részét magzati korban, illetve születésünk során sze­rezzük.

Mivel a légzés maga egyrészt önkéntelen, másrészt viszont akaratlagos, hidat képez a tudatos és a tudatalatti között. A páciens a terápia során különböző légzési technikák alkalmazásával olyan tudatállapotba kerül, amelyben felszínre kerülnek az elnyomott gondolatok, érzelmek, legyen szó akár egyszerű stressz­helyzetről vagy komo­lyabb problémáról.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése